Az 1991. decemberében alapított Scarbantia Társaság (továbbikban: Társaság) tevékenységéről eddig három alkalommal számoltunk be a Soproni Szemle hasábjain. Az utóbbi években elsősorban előadások szervezésével népszerűsítettük az antik kultúrát, a régészeti-műemlékvédelmet. Alkalmanként más civilszervezettel, az önkormányzati intézménnyel, vagy vállalkozással összefogva szerveztünk közművelődési programot, tudományos tanácskozást, rendeztünk kiállítást, állítottunk fel információs táblákat, vagy jelentettünk meg kiadványokat.
2007-ben megalapítottuk a Scarbantia Emlékérmet, amelyet a Régészeti Park létrehozásában múlhatatlan érdemeket szerzett személyeknek, vagy szervezeteknek - Sopron Város Polgármesterének támogató hozzájárulásával - adományozunk. Az elsőkként kitüntetett Dr. Nováki Gyula, régész és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (továbbiakban: TAEG) igazgatója, múzeum- és műemlék-barátok népes közönsége előtt vette át az Emlékérmet.
1. A Scarbantia Emlékérem első kitüntetettjei:
2007. február 15-én ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg a „Soproni Történészeti és Művészeti Egylet” alapítása 140. évfordulójáról[3] Scarbantia fórumán, a Fórum Múzeumban, (Új u. 1.). Dr. Fodor Tamás polgármesteri köszöntője előtt Stöckertné Lampert Tünde zeneiskolai tanárnő fuvolaszólója hangzott el a Soproni Múzeummal (továbbiakban SM) közösen rendezett ünnepségen. Dr. Tóth Imre, a SM igazgatója röviden ismertette az 1867-ben alapított Egylet történetét. Dr. Fodor Tamás polgármester adta át a város Elismerő Oklevelét és a Scarbantia Emlékérmet Dr. Nováki Gyula régésznek, miután Gömöri János régész laudációban ismertette a kitüntetett tudományos kutató rövid szakmai életrajzát:
Nováki Gyula 1926. július 6-án született Sopronban. Iskoláit Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban végezte. 1945-ben először a soproni Vasöntödében kezdte a munkát, majd 1947 januárjától az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Régészeti Tanszék hallgatója lett, ahol őskor- és középkorszakon végzett. Szakdolgozatában Fejér megye őskori földvárait dolgozta fel. 1950. szeptemberétől 1951 márciusáig a nyíregyházi múzeumban dolgozott, 1951. március 15-től 1964-ig a soproni Liszt Ferenc múzeum régésze volt. 1963-ban védte meg doktori disszertációját, amelyben szintén a földvárakkal foglalkozott. Az 1960-as évek elején, a Fő téri Fabricius-házban, a gyűjtemény mai helyén kialakította a szakszerű raktári rendet, megalapozta a soproni régészeti gyűjtemény korszerű nyilvántartását, megrendezte az első állandó régészeti kiállítást.
Fő kutatási területe a földvárkutatás illetve az 1950-es, 60-as években a vaskohászat-régészeti lelőhelyek feltárása volt. Úttörő jelentőségű munkája „Az Árpád-kori Magyarországi vaskohászatáról” szóló könyv (1968) régészeti részének megírása. Ezekben a témákban az egész ország területén végzett feltárásokat. Mindezek mellett szülővárosa, Sopron és környéke veszélyeztetett régészeti emlékeit mentette, és gondosan dokumentálta az őskortól a korai újkorig, minden korszak leleteit. Az ötvenes évek közepén a Soproni Szemlében több dolgozatban összegezte a soproni régészeti kutatások addigi eredményeit, illetve további feladatait. E dolgozatai évtizedekre maghatározták a körzet régészeti kutatásának fő irányait. Különösen jelentősek az ú.n. égetett sáncok témakörében, magyar és német nyelven írott tanulmányai, amelyekkel a tudományos eredményeken túlmenően ösztönzője volt a soproni városfalak 1958-ban elkezdett tervszerű feltárásainak és a nagylélegzetű műemlékes helyreállítási munkák megindításának.
1965-1968-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa volt Budapesten. Nyugdíjba vonulása után még nagyobb lendülettel folytatta és folytatja a földvárak felmérését és szaktanácsokkal látja el az ifjabb várkutatókat, akik joggal tekintik mesterüknek. 80. születésnapján egy igen szép kivitelű és tartalmas tanulmánykötettel tisztelték meg, és köszönték meg várkutató munkatársai az évek során tőle kapott baráti, szakmai segítséget: A „Gondolják és látják a várnak nagy voltát...” című (Bp. 2006. 320 p.), a Castrum Bene Egyesület kiadásában megjelent kötetben olvashatók műveinek bibliográfiai adatai is. Könyvei főleg egyes magyarországi körzetek várairól jelentek és jelennek meg. Mintegy 180 tudományos közleményének zömét is a vár-kérdések tisztázásának szentelte. Szíve gyakran vissza-visszahúzza szülővárosa múltjának kutatásához is: Az utóbbi években tisztázta a Sopron környéki földvárak időrendjét és építési technikáját. Pl.: Kuruc-kori erőd Sopronbánfalva felett, A Csatkai Emlékkönyvben, (1996); Őskori földvárak Sopron mellett, SSz, (1997); Bella Lajos földvárkutatásairól, a Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére c. kötetben (1998).
1957-ben felállíttatta a Várhelyi halomsírok első régész kutatójának, Bella Lajosnak az emlékművét. Ezt rövidesen követte, szintén az ő szervezésében, a Bécsi dombi kelta temető mellett a Paúr Iván emlékmű létrehozása. A város közelében és a városban található régészeti lelőhelyek ezekkel az emlékművekkel a turisztikai térképekre is felkerülhettek, alapját adva a később kialakított és még tovább fejlesztendő, mozaikszerű régészeti parknak. 1975-76-ban a Patek Erzsébet vezette ásatások után már egy halomsír rekonstruálására is sor kerülhetett a Bella emlékmű közelében. 2006-ban és 2007-ben a Várhelyen ugyanitt alakíthatja ki a TAEG a történeti emlékparkot - az APS Alapítvány szakmai közreműködésével.
Amikor a Soproni Történészeti és Művészeti Egylet alapításának 140. évfordulóján, Scarbantia 1900 éves fórumán, első alkalommal adományozza a Scarbantia Társaság közgyűlése és az APS kuratóriuma a Scarbantia Emlékérmet, tudjuk, hogy az a kutató veheti kezébe a bronzplakettet, aki tudományos munkásságán túlmenően a várhelyi régészeti park első objektumát, a Bella emlékművet emeltette.
Az érem és az oklevél átnyújtása után a Tempom utcai emléktáblánál koszorút helyezett el Sopron Város polgármestere és a Soproni Múzeum igazgatója.
2007. június 16-án a Soproni Erdők Natúrpark, Társaságunk közreműködésével szervezte meg a 3. Kelta Ünnepet a Várhelyen. Abdai Géza alpolgármester a rendezvény megnyitóján - kelta hagyományőrzők pajzsdöngetése közben - adta át a Scarbantia Emlékérmet a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatójának, Dr. Jámbor Lászlónak.
A bronzplakettel és az oklevél átadásával a régészeti műemlékvédők nevében a Scarbantia Társaság és a Régészeti Park Alapítvány fejezte ki köszönetét a Tanulmányi Erdőgazdaságnak és a Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítványnak, hogy évtizedek óta óvják a soproni erdőkben található őskori sáncokat, sírhalmokat, római kori úttöltéseket. Az APS szakembereivel együttműködve 2007-ben négy új ismeretterjesztő táblát helyeztek el a várhelyi őskori objektumok közelében. A TAEG Zrt. segítségével rendezhettük vissza a Kr. e. 7. századi várhelyi földvár főbejárata melletti nagy régészeti kutatószelvényt, amely 30 éve, fákkal, bokrokkal benőve, nyitott sebként mélyedt az őskori sáncba, nehezítve a védmű áttekinthetőségét.
2007-ben új formában állította helyre a TAEG a 131. számú, Kr. e. 7. századi halomsírt, amelynek rekonstruálásához az eredeti vaskori edények hiteles másolatait is elkészíttette. A Bella Lajos emlékmű közelében egy erdei pihenőházat „kelta” stílusban, őskori építési technikával, fából építettek fel. Ezzel tovább gazdagították a vaskori lelőhely kulturális turisztikai kínálatát.
A Kelta Ünnepek előkészítésében is aktívan rész vesz a TAEG Zrt. A 2007. évi egész napos rendezvényen több mint 1000 látogató élvezhette a változatos műsort, a „Szürke Falka” kelta- hagyományőrzők harci bemutatóját, a kelta mesemondót, íjászokat, és más programokat, például szakmai idegenvezetéseket a halomsíroknál és a földvárban. Az alsó-ausztriai, schwarcenbachi kelta földvárat ápoló delegáció tagjai, a falu polgármesterének vezetésével vetek részt a soproni rendezvényen.
Az Európai Kulturális Utak programhoz csatlakozva, elsősorban a „Borostyánkő út projekt” keretében népszerűsítettük Sopron és körzete római kori műemlékeit, a Scarbantia Régészeti Parkot (továbbiakban: APS = Archaeologiai Park Scarbantia). A hazai és külföldi előadások elsősorban a „Borostyánkő út projekt” keretében hangzottak el. Hasonlóképpen részt vettünk az „Európai Vaskultúra Útjának” nemzetközi, hazai és soproni rendezvényeinek munkáiban.
A kulturális idegenforgalomban a technikatörténeti emlékek, például a régiónkban fellelhető kelta- és korai középkori vaskohászat látható régészeti maradványai is vonzerőt képviselnek. A mozaik-szerű APS a római kori műemlékek mellett a vaskori emlékeket is magában foglalja.
Az előadásokat az antik kultúra témaköreiben, római kor jeles hazai és külföldi kutatói, illetve ősrégészettel foglalkozó szakemberek tartották, például:
2002. április 18-án Univ.-Lekt. Lic. phil. Günther E. Thüry (Rottenburg, Németország): „A római kori higiénia és orvoslás. Römische Hygiene und Medizin” c. vetítettképes előadása hangzott el;
2003. november 21-én Dr. Tóth István, egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem): „A pannóniai római sírkövek és a várhelyi urnák ábrázolásának kapcsolatai. (Adatok a pannóniai vallástörténet őskori előzményeihez)” c. vetítettképes előadását az aktív hallgatóság érdeklődő kérdései követték;
2005. január 20-án Pásztor Emília: „Csillagok és csillagistenek” c. előadását kísérte figyelemmel a hallgatóság.
Scarbantia római kori amphithetrumához jó analógiákat mutatott be 2005. december 8-án Dr. Borhy László, régész, egyetemi docens (ELTE), aki „A brigetiói amfiteátrumokról” tartott előadást.
A scarbantiai fürdőromok értelmezéséhez 2003. ápril. 10.-én Fedeles Tamás és Tóth István Zsolt: „Római fürdő és középkori prépostság feltárása Zültichben” c. előadása szolgáltatott adatokat.
A római műemlékek prezentációja szempontjából érdekes volt Szentgáli Ádám: „A múltbalátó készülék. Bepillantás Sopron múltjába a kronoszkóppal” c. vetítettképes előadása 2006. január 5-én.
Több érdekes helytörténeti vonatkozású előadás is elhangzott: 2002-ben például Dávidházy István: „A régi Sopron vízrajza. Vázlatos történeti áttekintés” (jan. 24.) és
Dr. Kubinszky Mihály professzor: „Gondoltok Sopron építészeti arculatáról” (febr. 27.) című előadásai.
Horváth József a Központi Bányászati Múzeumban bemutatta a „Borostyán csodálatos világa” c. vándorkiállítást a Scarbantia Társaság tagjainak (okt. 24.).
Iváncsics Jenő, geológus „A Sopron környéki táj kialakulása geológiai megközelítésben” c. előadása 2003. szept. 25.-én sok érdeklődőt vonzott.
Soproni Géza: A régi és az új Berlin. Egy tanulmányút tapasztalatai különös tekintettel a múzeumokra c. előadását 2004. szept. 23.-n hallhattuk. 2006-ban,
márc. 23.-án Gömöri J.: Kőkori „vénuszok” és bronzkori harcosok Nagycenkről. c. ásatási beszámolója hangzott el;
Júl. 20.-án Varga Gábor, okl. erdőmérnök (Nyugat-Magyarországi Egyetem): „A Deák tér múltja és jelene” című vetített képes előadását hallgathattuk meg.
Okt. 12.-én Gömöri J.: „A soproni mélygarázsok helyén 2005-2006-ban végzett régészeti ásatások eredményei” című vetített képes előadását a Sopron TV felvette, majd később közvetítette.
Évfordulóhoz kapcsolódott 2005. december 1-én Dominkovits Péter, főlevéltáros „Sopron a Kuruc-korban (Az 1705. decemberi ostrom és levéltári forrásai)” című előadása, illetve
2006. szept. 21.-én Goda Károly, történész, (ELTE): „Sopron Kapisztrán Szent János korában” (Emlékezés az 1456. évi nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójára) c. vetített képes előadása.
2007. szeptember 20.-án hangzott el Veszprémy László ezredes, hadtörténész: „A sorsfordító győzelem. A pozsonyi csata, 907”. c. előadása.
Társaságunk és a SM] szervezésében. 907. júliusában Gyermek Lajos német király serege, az egyesült bajor haderő, Luitpold őrgróf vezetésével a Pannóniában 900 után berendezkedő magyar törzsszövetség ellen támadt. A Pozsony melletti magyar győzelem a honfoglalást lezáró győztes csatának tekinthető. Az előadáshoz kapcsolódva Dr. Czanik Csaba, a harkai „Kurszán Kende hagyományőrző lovascsapat” kapitánya röviden tájékoztatott a honfoglalás korában használt fegyverekről és a harcművészeti hagyományokat ápoló csapat tevékenységéről. A résztvevők kezükbe vehették a 10. századi szablyák, íjak, nyílvesszők, tegezek, lándzsák és fokosok hiteles másolatait. Végül Sopron megyei jogú Város Önkormányzata és Társaságunk egy „907”–es évszámot ábrázoló koszorú elhelyezésével tisztelgett az Országzászló előtt (4. ábra).
A régészeti műemlékeket tanulmányi kirándulások révén igyekeztünk megismerni, ezért gyalogos, illetve kerékpáros túrákat és utóbuszos kirándulásokat szerveztünk.
A hazai és ausztriai múzeumokkal közösen bemutatott poszter-kiállítások közül ki kell emelnünk a 2004. február 23-án megnyílt „Medicina Pannonica, (Higiénia és orvoslás a római kori Pannóniában)” c. ideiglenes kiállítást, a Lábas-házban.
A Carnuntum Régészeti Parktól, a budapesti Aquincumi Múzeumból, a szombathelyi Savaria Múzeumból és a kismartoni Burgenländisches Landesmuseum-tól kölcsönzött leletanyagot kiegészítettük a soproni római kori orvostörténeti anyaggal. A tárlatot a SM munkatársaival rendeztük be. A kiállítás időszakában, hetente „Egészségügyi félórák” címmel ismeretterjesztő előadásokat[ szervezett a Társaságunk.
2006. október 18-án a Stadtarchäologie Wien kiállítótermében, az Alte Schieberkammer-, a régi vízmű épületében (Bécs, Meiserstrasse 20.) a Soproni Múzeum vendég-kiállítását Prof. Manfréd Welan, az UNESCO bécsi munkacsoportjának elnöke nyitotta meg, egy nemzetközi konferencia alkalmából. Az 56 nagyméretű, színes poszteren Sopron és környéke legjelentősebb régészeti emlékeit és a legfrissebb ásatási eredményeket mutattuk be. A bevezető előadást Gömöri J., a kiállítás rendezője tartotta. Az „Évezredek a Borostyánkő út mentén, különös tekintettel Sopronra és környékére” c. kiállítás tábláin német, angol és magyar nyelvű feliratok nyújtanak információt. A vándorkiállítás a rendező munkái mellett Gabrieli Gabriella régészeti- és Nemes András műemléki kutatásait mutatja be. Paúr Iván és Bella Lajos soproni vaskori ásatásairól, Jerem Erzsébet négy négy táblát állított össze.
Kiadványok:
2002-ben a városi jog elnyerésének 725. évfordulójára Társaságunk kiadta az Árpád-kori soproni várról szóló könyvet. 2004-ben a Medicina Pannonica c. kiállítás többoldalas színes prospektusát adtuk ki.
2005-ben az „Erdő és fa régészete és néprajza” c. konferencia rezümé füzetének kiadását és a „Scarbantia-Sopron régészeti naptára 2006” c. színes kiadvány megjelentetését támogattuk, ebben a SM Régészeti Gyűjteménye legszebb leleteinek fotói láthatók, és olvashatók a rájuk vonatkozó legfontosabb adatok. 2006-ban különlenyomatként jelentettük meg a Scarbantia Füzetek 1. számát.
Tudományos konferenciák:
Társaságunk és az MTA VEAB Soproni Tudós Társasága (továbbiakban: STT) támogatta a VEAB Iparrégészeti és Archeometriai-, valamint Kézművesipar-történeti munkabizottságai által szervezett „Az erdő és fa régészete és néprajza” c. országos tudományos konferencia megrendezését 2005. május 9-10. között. Az interdiszciplináris konferencián húsz előadás hangzott el a soproni Erdészeti Múzeumban.
2006. november 3-4. A II. Scarbantia Tanácskozást a soproni az Erdészeti Múzeum Templom utcai előadótermében rendezte Társaságunk és a SM az STT támogatásával. A Tudománynapi megnyitót Verő József akadémikus, az STT elnöke tartotta; Domonkos Ottó, DSc: Tájékoztatott a Sopron Monográfiája tervezett köteteiről; Gömöri János: A Scarbantia monográfia-kötet tervét mutattta be; Előadások: Kovács Péter, egyetemi docens: Scarbantia a történeti és epigráfiai forrásokban; Póczy Klára: Scarbantia a későrómai városok sorában; Gömöri J (SM): Scarbantia úthálózata és a fórum középületei, az amphitheatrum. A római kézművesség emlékei, műhelyek, szerszámok. A városfalprogram három évtizede; Szabó Ádám (MNM): A fórum környéki felíratok; Fényes Gabriella (BTM): Scarbantia városi fürdője a Szt. Orsolya Iskola pincéjében; Gabrieli Gabriella (SM): Scarbantiai szentélyek, kultuszok. Temetők. Villák Scarbantia territóriumán; Torbágyi Melinda (MNM): Scarbantia pénzforgalmáról; Tomka Péter: Scarbantia körzete a népvándorlás korában (magvas hozzászólásként); Varga Tamás, múzeumigazgató bemutatta az Erdészeti Múzeumot. Állófogadást adott az Erdészeti Múzeumban a STT és Társaságunk.
A Scarbantia Régészeti Park gazdagítása
2006-ban négy információs táblát helyeztünk el az APS, Városház utcai romterületénél, Sopron Város Önkormányzatának támogatásával.
2007-ben a Fő téri római út és a Fórum Múzeum új információs tábláit készítettük el és helyeztük ki. 2007-ben a Várhelyen a TAEG Zrt. Társaságunkkal konzultálva elkészítette a 131. számú, Hallstatt kori halomsír új rekonstrukcióját, egy kelta stílusú erdei faházat és visszarendezte a régi ásatások kutatóárkait és az általunk szerkesztett négy táblát felállította.
2007. augusztus 10-én egész napos Scarbantia-túrán vett részt a burgenlandi „Római Borostyánkőút-fenntartó Egyesület” vezetősége Az egyesület elnöke, Hans Artner egyben a Burgenlandi Turisztikai Hivatal vezetője, a delegáció többi tagja pedig gimnáziumi tanár és levéltáros. A Nyugat-Pannon térség kulturális turisztikai kínálatának színesítése céljából megkezdtük a közös projektek kidolgozását.
2007. március 23.-án a Társaság közgyűlése vezetőségválasztást tartott. Társelnökök: Gömöri János, ügyvezető és Fábiánkovits Ferenc. Titkár: Soproni Géza. Questor: Kocsi János. Kurátor: Krisch András. Ellenőrző Bizottság elnöke: Sógor János.
Társaságunk munkájához 2006-ig a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumi szervezet Soproni Múzeuma biztosította az infrastrukturális hátteret. 2007-től Sopron megyei jogú Város Önkormányzata bocsátott rendelkezésünkre egy helyiséget az Új u. 4. szám alatt, a Soproni Városszépítő Egyesület irodája mellett. Itt kapott helyet az APS Alapítvány is, amelynek létrejöttét kezdeményeztük, és amelynek fejlesztése egyik legfontosabb célkitűzésünk.
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának közművelődési alapjából a 2006. évi II. Scarbantia Tanácskozás kiadásainak fedezésére 30 000 Ft céltámogatásban részesültünk. Az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság pályázati keretéből 20 000 Ft támogatást kapott Társaságunk az információs táblák felállítására.
Előírt kötelezettségünknek is eleget teszünk, amikor közöljük, hogy 2002-ben az adófizető magánszemélyek személyi jövedelemadójának a Scarbantia Társaságnak felajánlott, APEH által átutalt, 1%-a összesen 23 930 Ft. volt. 2003-ban összesen 72 242 Ft, 2004-ben összesen 67 738 Ft, 2006-ban[25] összesen 62 541 Ft, 2007-ben összesen 26 352 Ft-ot ajánlottak fel a soproni régészeti műemlékeket becsülő polgárok a Scarbantia Társaságnak.
A fenti összegekből a konferenciák kiadásait, a nyomdai költségek egy részét, a Scarbantia Emlékérmek és dobozaik elkészítését, a meghívott előadók tiszteletdíjait, az információs táblák elkészítését, és a postai költségeket fizettük ki, valamint a szakmai küldöttségek fogadását fedeztük. Társaságunk megköszöni a régészet- és műemlék-pártolóknak, hogy munkánkat támogatják. Reméljük, hogy érdeklődésükkel és támogatásukkal a továbbiakban is elősegítik a Scarbantia Társaság céljainak megvalósítását, városunk és körzete vaskori, római kori és középkori régészeti műemlékeinek tudományos feldolgozását és széles körben való megismertetését.
A Scarbantia Emlékéremmel 2009. évben Dr. Karl Kaus nyugalmazott kismartoni régész (Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt és az oklevelet a II. Scarbantiai Amfiteátrumi Játékok alkalmával Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere és Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, Győr Moson-sopron Megye Közgyűlésének alelnöke adta át
