2024. november 25-én (hétfőn) este a Magyar Tudomány – egész novemberben tartó -- Ünnepe alkalmából, a Scarbantia Társaság és a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány szervezésében Györke Réka régész (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr) „Régészeti és történeti emlékek a Soproni járás területéről" című, vetítettképes előadása hangzott el a Pedagógusok Soproni Művelődési Házában. Az előadásra érkezett népes közönségről és az előadóról készített egy-egy helyszíni fotójának másolatát sajnos a fotós nem adta át közlésre, így itt – a még azoknál is fontosabb – ásatási fotókat közölhetünk Györke Réka jóvoltából.

Az érdekfeszítő, sodró stílusban elhangzott előadás két lelőhely ismertetésére koncentrált:

1: A 85 főút építése előtti megelőző feltárásra, Kópháza közelében. Itt az erdőben korábban felfedezett késői Árpád-kori bányamező szántóföldi részén több nagy vasérckitermelő gödör került feltárásra. Ezek érdekessége, hogy évszázadok alatt teljesen betemetődtek, fölöttük csak a sík mezőn látható néhány vasércdarab és kisebb vasalakok jelölik, hogy itt valami rejtőzik a föld alatt. Ezzel szemben az erdőben bombatölcsérszerűek a régi bánya horpái. Mivel az előadó rövidesen közli az eredményeit a Soproni Szemlében, itt csak egy általa küldött értékes felvételt mutatok be, egy bányagödör oldalába bemélyített bucakemence-párt.

Az előadó megállapítása szerint ezek a kis vasolvasztó kemencék az „Imolai típus”-ba tartoznak. A régésznő vetített még két korábbi képet is e sorok írójának rekonstrukciós rajzát (Gömöri-Ughy 1999) az erdőben talált bányagödrökről és a korábbi munkacsoport fizikai-régészeti kormeghatározásairól (Gömöri 1999), amelyek egybevágnak ezen az előadáson közölt kormeghatározással, illetve az előadó által is említett): Sopron és Kópháza közötti (Castrum Sopron kovácsainak földje) középkori dűlőnévvel (eredetiben latinul).

2: A Sopron-Árpád u. Parkolóház: Az építést megelőző régészeti feltáráson Scarbantia Ikva menti és K-Ny-i főútja melletti városrészének épületalapjai kerültek elő. Az ásató régész, Györke Réka lakóházaknak fételezi fel a falmaradványokat, amelyek alaprajzi felmérését és több részletét bemutatta, a válogatott leletekkel. Megemlítette, hogy a most feltárt területet együtt kell értelmezni a fórumtól kivezető főút másik oldalán, az Ikva-áruház alatti leletmentő feltáráson 1978-ban előkerült római kori épület-maradványokkal és fazekas űhelyekkel, edényégető kemencékkel (Gömöri 1984).

A közönség nagy tapssal jutalmazta az előadást, majd néhány kérdéssel fordultak az előadóhoz. A Scarbantia Társaság ezúton is köszöni Orbán Júlia Igazgató Asszonynak és Grubitsné Cziráki Anett Asszonynak, a Pedagógusok Soproni Művelődési Háza rendezvényszervezőjének, a rendezvényünk előkészítésében és technikai lebonyolításában nyújtott sokirányú segítséget! Bene Csabának,  társzervezetünk, a SRPA titkárának is köszönjük az aktív közreműködést!

Az előadás előtt és után Gömöri János a ST elnöke, pár mondatban ismertette a Tudomány Ünnepének jelentőségét. 1825-ben, Széchenyi István minden birtokának egy évi összes jövedelmét felajánlva létrehozta a Magyar Tudós Társaságot, amellyel a későbi Magyar Tudományos Akadémia alapjait fektette le. A 200. évfordulóra, 2025-ben egész évi ünnepségsorozattal – többek között -- tudomány-népszerűsítő előadásokkal emlékeznek a magyar kutatók és emlékezik az ország. Megemlítette, hogy az 1800-as évek második felében Paúr Iván Sopron megyei-, majd utódja Bella Lajos soproni régészeket ásatásaik és tudományos közleményeik eredményeiért az MTA a levelező tagjai sorába választotta.