Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/home/szovets1/public_html/scarbantia.com/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

A Borostyánkő útról San Marinoban

Cikk

A   Borostyánkő   útról   San   Marinoban

2015. április 16-18. között San Marino Köztársaság (Republica di San Marino) fővárosának egyik patinás épületében, a Teatro Titano-ban rendezte meg 2. nemzetközi konferenciáját ("2. Convegno Internazionale sulla Viabilità Antica" címmel) az antik utak - ez esetben kifejezetten a Borostyánkő út -  történeti, régészeti és turisztikai kérdéseivel foglakozó kutatóközpont (CIVIA, il Centro di Ricerca sulle antiche “Vie dell'Ambra"), amelynek főtitkára Dr. Pier Luigi Cellarosi. Neki köszönhető a tanácskozás baráti légkörének megteremtése. A konferencia hivatalos nyelve angol és olasz volt.  Társrendezők voltak a helyi Állami Egyetem és a Turisztikai Hivatal, valamint a nagy borostyánkő exportáló területek képviseletében lengyelországi és litvániai egyetemek.  A konferenciát támogatták Lengyelország, Magyarország,           Lettország,       Horvátország, Spanyolország, Csehország ás Albánia római nagykövetségei és a római USA  Misszió.
22 ország kutatói tartottak előadásokat az első két napon az alábbi fő témakörökben: 1.  A borostyánkő kereskedelem őskori régészeti  bizonyítékai, különös tekintettel a bronzkorra. A Kárpát-medence és Magyarország területén ismert lelőhelyekről három előadás hangzott el, a borostyán-kereskedelem kérdéseit vizsgálva. 2. A borostyánkő kereskedelem fő szárazföldi és vízi útvonalaival több előadás foglalkozott. Königsberg (Kalinyingrád) Borostyán Múzeum-ának munkatársa (Irina Polyakova) a Baltikumot a Fekete-tengerrel összekötő -- a vikingek által is használt -- (főleg vízi) kereskedelmi utakat mutatta be.  A Scarbantiát is érintő  római kori fő kereskedelmi út kérdéseit három előadás érintette: Bödőcs András (ELTE, Budapest) a kartográfiai és régészeti leletek alapján főleg a Savaria környéki útszakaszról, mint a római foglalás katonai útvonaláról beszélt. Stefan Groh (Régészeti Intézet, Bécs) a Savaria és Scarbantia között félúton, Strebersdorfnál (a Locsmánd melletti Répcemicskénél), általa kutatott római katonai táborokat mutatta be, amelyek közül a legkorábbi Tiberius kori. Gömöri János (Sopron) a Soproni Múzeum több évtizedes régészeti útkutatásainak eredményeit összegezte. A nagycenki korai bronzkori sírban baltikumi borostyángyöngyöt talált. A késői bronzkor kiemelkedő lelete a "Hasfalvi bronzkorong", amelynek pontos mását Dél-Svédországban ásták ki, illetve egy (egytized méretre kicsinyített) bronzmakettjét az itáliai Vulci egyik sírjából ismerjük. A Scarbantiában több mint egy kilométer hosszúságban ismert Borostyánkő utat eddig 10 helyen dokumentálták a régészek és többek között a soproni Fő téren is látható. Az előadó a régészeti feltárások, a római itineráriumi adatok és a mérföldkövek alapján úgy számítja, hogy a Scarbantiától/Soprontól hozzávetőlegesen azonos távolságokra, 36 római mérföldre (XXXVI m.p., azaz  53 és fél kilométernyire) feküdtek a nagyobb római kori városok, Savaria/Szombarhely illetve Carnuntum/Petronell. E városokból Scarbantiába haladva 3-3 útállomást, pihenőhelyet (mansio) találhatott a fáradt utazó. Egy-egy állomást -- ahol igavonó állatot cserélhetett, vagy szállást találhatott az utazó --  gyalogosan 3-4 órányi járásra lehetett elérni, körülbelül 10-12 római mérföld megtétele után. A Savaria-Scarbantia szakaszon észak felé haladva az első útállomást Nemescsó határában tárták fel a Savaria Múzeum régészei. Majd a két nagyváros territoriumának határán, a Répce melletti  Strebersdorfnál a következő jelenősebb falu (vicus) következett. Továbbmenve feltehetően Raiding (Doborján) volt a következő pihenőhely, s innen már egy menetben elérhető volt Scarbantia. A 3. téma a távolsági kereskedelem volt, pl. az Egyiptomból és Mezopotámiából a mai Dánia területére, illetve Itáliába került bronzkori üveggyöngyök kérdései (Kaul Flemming, Nemzeti Múzeum, Koppenhága, illetve Paola Bellintani, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Trento). 4. Olasz régészek (Andrea Celestino Montanaro, I.A.C. Bari, illetve Nuccia Negroni Cataccio, Milánói Egyetem és Veronica Gallo Régészeti Kutatóintézet, Itália) részletesen bemutatták és tipologizálták az itáliai félsziget (peninsola italica) bronzkori és vaskori borostyánfaragványainak gazdag gyűjteményeit, körvonalazták a borostyánkő-faragó műhelyek piaci körzeteit. 5. Több előadás hangzott el a távolsági utak kultúra-közvetítő szerepéről. A konferencia 3. napjának munkaülése kifejezetten turisztikai kérdésekkel foglalkozott.  
A konferencia résztvevőit fogadta a San Marino-i köztársaság két elnöke. Verucchio Régészeti Múzeumát autóbusz kirándulás keretében tekinthették meg a résztvevők. Az itteni gazdag bronzkori és vaskori leletanyagról szakvezetők adtak tájékoztatást. Magában, a hegycsúcsra épült San Marino-i fővárosban, amely a világ örökség része, 10 múzeum található, közülük az Állami Múzeum (Museo di Stato) négyszintes épületében is kiemelkedő régészeti és művészettörténeti tárgyakat állítottak ki. A közeli Rimini városában (római kori neve  Ariminum) számos kiemelkedő  antik műemlék látható. Ez a város volt Rómát és az északi területeket összekapcsoló távolsági út, a Via Flamina végpontja. Itt látható Augustus hatalmas diadalíve (Kr. e. 27 - Kr. u. 22) és Tiberius császár öt ívű hídja, amely a Marecchia folyón a torkolat előtt biztosított átkelést. Látható az amphitheatrum egy részlete is. Soproniaknak különösen érdekes lehet, hogy Ariminum város (csupán pár négyzetméternyi területen bemutatott) fórumának burkolata a scarbantiaihoz teljesen hasonló". (Szerk.)

Undefined
Dátum: 
2015. április 24. (péntek) 9:30