Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/home/scarbant/public_html/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

Cikk

Korai vaskori kultikus edény Fertőendrédről

Fertőendréd, vaskori kocsiedény, Kr. e. 7. század. Soproni Múzeum, Fotó MNM

Image icon 88434889_10215312489357898_1589234630773440512_o.jpg (102.46 KB) Vágó Ádám (szerk.): A Kárpát-medence ősi kincsei. A kőkortól a honfoglalásig. c. vaskos kötetben ( https://mnm.hu/en/publication-issue/karpat-medence-osi-kincsei?fbclid=Iw... ) szerepel a fertőendrédi korai vaskori kocsiedény is, amely eredetiben a Soproni Múzeum állandó régészeti kiállításán látható. Csoda, hogy itt lehet: szerencsére a cserépdarabok előkerülését a pinceásó tulajdonos, Gombos József bejelentette a múzeumnak; összetört darabokban gyűjtöttük be a pinceásás törmelékei közül; restaurálta Veronika Harasztovics (Soproni Múzeum). Irodalom: GÖMÖRI J.: Ein Grab der Osthallstattkultur mit Kultwagen aus Fertőendréd (Kom. Sopron, Ungarn). In:(Hrsg. E. Jerem, M. Schönfelder, G. Wieland): Nord-Süd, Ost-West Kontakte während der Eisenzeit in Europa. Akt. der Int. Tagungen der AG Eisenzeit ... 2002. Budapest 2010, 61-75. https://www.academia.edu/29843365/G%C3%B6m%C3%B6ri_J._Ein_Grab_der_Ostha...
A cikk magyar nyelvű változatai: Gömöri János: Korai vaskori kultikus kocsiedény Fertőendrédről. Arrabona 44/1 (2006) 165-174.. és Kézirat: FERTŐENDRÉD kocsiedeny- kezirat- G J.pdf

A római kori hangszerekről és zenéről elhangzott előadás

Nagy tetszés fogadta a Scarbantia Társaság és a Soproni Múzeum által szervezett, tartalmas előadást, amelyet Hüse Asztrik pécsi egyetemi hallgató tartott a soproni Pedagógusok Művelődési házában. A szakdolgozati témáját összefoglaló ismertetésben a vetített képek (a hangszerek eredeti régészeti leleteinek fotói és a rekonstrukciók) mellett illusztrációként öt zenei betét is elhangzott a különböző fúvós-, húros-, ütős és egyéb hangszerek modern másolataiból megszólaltatható zenei részletekből. A mellékelt pps-összeállítás Horváth Zsolt helyszíni fotói alapján készült, az eredetileg levetített képek helyenkénti pótlásával, az interneten fellelt fotók alapján.

Egy hónapig telefonos, vagy E-mail bejelentkezésre lesz látogatható a Fórum Múzeum és az ideiglenes poszterkiállításunk

2020. február 29-én elkezdődik a "Scarbantia Fóruma Régészeti Kiállítás" fölötti, földszinti Tourinform iroda felújítása. Így a Fórum Múzeum feltehetően március végéig nem lesz megközelíthető a képen látható főbejáraton át.
A felújítási munkák idején állandó kiállításunkat, illetve a "Magyar törzsek vándorlása a Dél-Uráltól a Keleti Alpokaljáig" c. poszterkiállítást az Új utca 1., illetve a Szent György utca 2. kapuin, a hátsó lépcsőházon át -- előzetes telefonos bejelentkezést követően, munkanapokon 10-17 órák között -- tekinthetik meg a látogatók.
Telefon: 06 20 364 22 63 (E-mail: forum.muzeum@gmail.com ), illetve
Tel.: +36 99/951-975. E-mail: sopron@tourinform.hu www.facebook.com/sopron.regio.

Előadás a római kori hangszerekről: 2020. 02. 27. A Scarbantia Társaság és a Soproni Múzeum közös rendezvénye.

Meghívó Hüse Asztrik (régészhallgató, Pécsi Tudományegyetem) vetítettképes előadására: Római kori hangszerek (zenei illusztrációkkal)
Időpont: 2020. február 27. (csütörtök) 18:00 óra
Helyszín: Pedagógusok Művelődési Háza. (Sopron. Petőfi tér 3.)
(A fotón a Scarbantiában és körzetében talált bronzcsengők, Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteménye).

90 éves lenne Bóna István régészprofesszor, a Sopron környéki langobardok kutatója

Dr. Bóna István régészprofessor és hevesi emléktáblája

2020. február 10-én lenne 90 éves Bóna István régészprofesszor, akadémikus, a hegykői langobard temető feltárója. Sopron környéki kutatásairól az emléktáblája avatásán tartott egyik előadás diaképeivel és a Soproni Szemlében közreadott nekrológ kéziratával emlékezünk.

Áldott, békés Karácsonyt kíván a Scarbantia Társaság

A Soproni Múzeum Régészeti Kiállításán látható egy 1500 körül faragott gótikus oltárrészlet. A „Királyok imádása” festett fa dombormű, 79 cm magas és 70,5 cm széles, a trónoló Madonnát ábrázolja a Gyermek előtt hódoló három szent királlyal és Szent Józseffel. A Ratiborból (Racibórz) 1880-1890 körül Sopronba hozott dombormű a Krakkó környéki Veit Stoss szobrászati körének stílusjegyeit és készítés-technikai jellegzetességeit viseli magán.
A part of a Gothic altarpiece carved around 1500. This coloured wooden "Adoration of the Kings" is 79 cm high, 70.5 cm wide, it represents enthroned Madonna with the three holy kings adoring the Child and with St. Joseph. The relief was brought to Sopron from Ratibor (Racibórz) around 1880 to 1890 and it shows the stylistic and manufacturing characteristics of Veit Stoss' circle.
Geschnitzten gotischen Altardetail - welches um 1500 angefertigt wurde...... Das bemahlte Relief aus Holz (die Anbetung der Könige) ist 79 cm hoch und 70,5cm breit. Es stellt die Madonna auf dem Thron mit den Heiligen Drei Königen und mit dem Heiligen Josef dar, die dem Kind huldigen. Das aus Ratibor / Racibórz stammende Relief trägt die Merkmale des Bildhauerkreises um Veit Stoss und die technischen Charakterzüge der Herstellung sind erkennbar.
/ Irodalom: Bodorné Szent-Gály Erzsébet — Szentgyörgyi Edit: A soproni „Királyok imádása” dombormű feltárásának és kutatásának eredményei. Ergebnisse der Erschlissung und Forschung des Anbetungsreliefs in Sopron. Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. 223-229./

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket és Boldog Újévet kíván
a Scarbantia Társaság

A "Magyar törzsek vándorlása a Dél-Uráltól a Keleti-Alpokaljáig" c. kiállítás megnyitása

A poszterkiállítást Dr. Farkas Ciprián Sopron Megyei Jogú város polgármestere nyitotta meg. Rövid szakmai tájékoztatást tartott Petkes Zsolt régész, a BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja részéről. Ennek lényege az volt, hogy az orosz-magyar közös ásatások eredményeként Türk Attila (PPTE Régészeti Tanszék) régészcsoportjának feltételezése szerint az Urál környéki magyar őshazát az eddig feltételezettnél sokkal később, csak a 9. században hagyták el azok a magyar törzsek, amelyek -- feltehetően kazár szövetségben -- a Volgán átkelve végül elérték a Kárpártok K-i vonulatát. A magyar törzsek egy része Baskíria területén maradt. A feltételezhető útvonal menti régészeti körzetekben, Ukrajna és a Moldáv Köztársaság területén kimutathatók olyan lassan körülhatárolható jellegzetes leletcsoportok és temetkezési szokások, amelyek feltehetően a magyar törzsek Etelközi szállásterületéhez kapcsolhatók.
A soproni poszterekről Gömöri János régész adott tájékoztatást. Két poszter a magyar honfoglalás előtt 9. századi állapotokra, a Karoling fennhatóság időszakára utal. Majd a szakonyi 10.századi temető (Nováki Gyula és Dienes István ásatásainak)eredményei tűnnek fel a következő poszteren. A 10-11. századi köznépi temetőket Röjtökmuzsaj (Gabrieli Gabriella ásatása) és Szakony 11. sz. eleji temetője jelzi (utóbbi helyen 52 sírt Gömöri János tárt fel, a TSz major területén. A 11. századi soproni ispáni várat és a 10. századi nyugati hadjáratok fegyverkovácsainak vasat előállító kohászok feltárt műhelyeit is bemutatjuk.
https://www.sopronmedia.hu/cikkek/magyar-torzsek-vandorlasa-a-del-uralto...

Poszterkiállítás rendezése

A "Fórum Múzeum" elkülönített terében rendezés alatt álló poszterkiállítás rendezési tervének dizájn részét és technikai kivitelezését Fekete Szilárd építész, a Scarbantia Régészeti Park kuratóriumának elnöke javaslata szerint valósítjuk meg, lelkes önkéntesek (köztük Fábián Tibor és múzeumbarát fémkeresős csapata) segítségével, a munkaidő utáni esti órákban. A "Magyar törzsek vándorlása a Dél-Uráltól a Keleti-Alpokaljáig" c. kiállítást 2019. november 21-én (csütörtökön) 17:00 órakor nyit meg Dr. Farkas Ciprián.
Sopron Megyei Jogú Város új polgármestere,
Ezt követően szakmai vezetést tart két régész, egyikük Petkes Zsolt, akinek a poszterek művészi színvonalú szerkesztése is köszönhető, illetve Gömöri János, aki Sopron megye 10 -11. századi régészeti kutatási témáiból négy fő kérdéskörről állított össze tájékoztató táblákat. E kiállítási részbe beépítettük a Soproni Múzeum két korábbi kiállításának témánkhoz kapcsolódó posztereit, amelyeket részben a bécsi Stadtarchäologie meghívására az osztrák fővárosban mutattunk be.

Oldalak