Ezt követően Gömöri János régész a korai vaskori halomsírok- és a  várhelyi erődítmény 1887-től napjainkig ívelő kutatástörténetéből ismertette meg a legjelentősebb mozzanatokat, majd bemutatta a halomsír-kiállítást és az erődítmény sáncait. A régész kiemelte, hogy minden elismerést megérdemel az a gondosság, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság - Jámbor László vezérigazgató irányításával -  karban tartja a régészeti műemlékeket, sőt újabb és újabb fejlesztésekkel a Parkerdő igazi vonzerejévé emeli azokat.
A lelőhely idegenforgalmi, turisztikai jelentőségét már 1893-ban, a Király-halom (Königshügel) feltárásakor felismerték, amikor régészeti parkot terveztek a Várhelyre. 1943-ban konkrét tervek is készültek. 1955-ben Nováki Gyula, soproni régész szervezésében elkészült az először itt ásató régész, Bella Lajos emlékműve.
A Patek Erzsébet (MTA Régészeti Intézete) vezetésével 1971-1972-ben feltárt 131. halomsírt, amelyet régészeti műemlékként első formájában 1973-ban a TAEG segítségével, dr. Mollay Jánosné közreműködésével mutattak be, 2013-ban felújította az Erdőgazdaság

Mindezen ismeretterjesztő és turisztikai akciók alapját a - méltán európai hírű - soproni Várhely tudományos kutatásának "intenzitása" adja.  A tudományos kutatás legújabb fontos állomása, hogy Király Géza egyetemi docens (NYME, EMK, GEVI, Földmérési és Távérzékelési Tanszék) és munkatársai elkészítették a Várhely és környéke három dimenzós domborzati térképét, amelyet alapvetően a 2012. évi légi lézeres letapogatás (ALS) adatai alapján dolgoztak ki. A felvételeket - rövid tájékoztatás kíséretében - Király Géza át is nyújtotta tanulmányozásra,  színes, A4-es lapokon a túra résztvevőinek. Kétségtelen, hogy ezeknek - a domborzatot hűen és szemléletesen visszatükröző - a felvételeknek a birtokában új lendületet kaphat a Várhely vaskori erődítményének és halomsírjainak tudományos kutatása.